· az igazgató megküldi a szükséges statisztikákat és jelentéseket, továbbá minden rendkívüli eseményről értesíti a Magyar Bencés Kongregáció vezetőségét.

1.2.3. Felügyeleti szervek

Fenntartói felügyelet: A Pannonhalmi Főapátság Iskolai Főhatósága

Fenntartói tevékenység törvényességi felügyelete: Győr-Moson-Sopron Megye Főjegyzője.

A Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet a MKPK által jóváhagyott szakmai felügyeleti jogokat, a bencés rend pedig az alapító okiratban rögzített fenntartói felügyeleti jogokat gyakorolja.

1.3. Az intézmény önálló jogi személy

A fenntartó önálló gazdálkodással és bérgazdálkodással ruházta fel. Az intézményi vagyon feletti rendelkezési jog az intézmény fenntartóját illeti meg.

Az intézmény kiadványozási joga az intézményi igazgatót, az igazgatóhelyetteseket és a gazdasági vezetőt illeti meg.

Az intézmény bélyegzőinek feliratát és lenyomatát az 1. melléklet tartalmazza.

1.4. Az intézmény önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény

Az intézmény feladatvállalását szolgáló vagyon a Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátsága kizárólagos tulajdonában lévő 9022 Győr, Széchenyi tér 8-9. sz. gimnáziumi és rendházi épület; 9022 Győr, Iskolaköz 5. sz. diákotthoni épület; 9025 Győr-Pinnyéd, Szivárvány út Sporttelep épülete és területe, amelyet a Fenntartó határozatlan időre az iskola és a kollégium használatára átadott, valamint az iskola tulajdonában lévő felszerelési és berendezési tárgyak. A vagyon feletti rendelkezés joga az iskola igazgatóját illeti meg.

Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évre összeállított költségvetésben irányozza elő. A fenntartó szerv gondoskodik az alapfeladat ellátásához szükséges pénzeszközökről.

A térítési díjak és támogatások rendszerét a 2. sz melléklet szabályozza.

2. Az intézmény működési rendje

2.1. Alapdokumentumok

Az intézmény törvényes működését a következő, hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg:

2.1.1. Alapító okirat:

rendelkezik az intézmény létesítéséről, tartalmazza legfontosabb célkitűzéseit és jogszerű működését.

száma: 13-2/2005

kelte: 2005. július 25.

2.1.2. Éves munkaterv

Az éves munkaterv határozza meg a tanév helyi rendjét és a helyi sajátosságokat. Összefoglalja az intézményi célok megvalósításához szükséges tevékenységek és munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét és megjelöli a felelősöket. Az éves munkatervet az intézmény vezetése és a szakmai munkacsoportok javaslata alapján a nevelőtestület véglegesíti és fogadja el. Elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor.

2.1.3. Pedagógiai program

A Pedagógia program meghatározza az intézményben folyó nevelés és oktatás célját, az iskola helyi tantervét, az egyes évfolyamon tanított tantárgyakat illetve kötelező és választható foglalkozásokat és azok óraszámait; a magasabb évfolyamba lépés feltételeit, a számonkérés formáit és követelményeit; az értékelés módját; a tehetséggondozást és felzárkóztatást meghatározó és segítő intézkedéseket. A pedagógiai program tartalmazza a kollégium nevelési programját, tevékenységi szerkezetét, és a foglakozási kerettervet. A Pedagógiai Programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

2.1.4. Szervezeti és Működési Szabályzat

Szervezeti és Működési Szabályzatot és mellékleteit az intézmény vezetése készíti elő, a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

2.1.5. Nyilvánosság

a) Az intézmény fenti alapdokumentumai nyilvánosak és megtekinthetők az iskola honlapján, titkárságán és könyvtárában.

b) Az intézmény adatszolgáltatási- és védelmi, az intézményi információáramlást segítő, illetve tervezési rendjét a 3. sz. melléklet tartalmazza.

2.2. Az intézmény nyitvatartási rendje és a dolgozók munkaideje

Az intézményt munkanapokon 6.00-20.00 tartjuk nyitva. Az iskolát munkaszüneti napokon zárva tartjuk, kivéve az esetlegyes rendezvények idejét. A rendes nyitvatartási időktől való eltérésre az igazgató, vagy távollétében a helyettese ad engedélyt.

Az iskola vezetői közül hétköznapokon 8-16.00 óra között valaki mindig az intézményben tartózkodik.

A gazdasági iroda pénztára munkanapokon 8.00-13.00, az iskolatitkárság 7.30-15.30 óra között tart nyitva.

3. Az iskola vezetési szerkezete

3.1. Az intézmény (gimnázium és kollégium) egyszemélyi felelős vezetője

3.1.1. Igazgató

Az 1993. LXXIX tv. 54. és 55. §, valamint a 11/1994. (VI.8) MKM sz. rendelet 11. § szerint az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az igazgató. Vezetői tevékenységét a két igazgatóhelyettes, valamint a gazdasági vezető, illetve az egész intézmény közösségének közreműködésével látja el.

Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott alkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a munkaszerződésben rögzített munkaköri leírás és a Közoktatási Törvény állapítja meg.

A közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a pedagógiai munkáért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe (1993. LXXIX tv. 54.). Munkáltatói jogkörében ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) iskolabizottságának hatályos jogszabályai a munkáltató jogkörébe utalnak. (5. sz. melléklet)

3.1.2. Az iskola vezetősége

A vezetésben segíti a két igazgatóhelyettes, a gazdasági vezető, ill. a gondnok. Az iskolavezetőség (az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a gondnok, a diákönkormányzatot segítő tanár) az igazgató döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő testülete. Az iskola vezetősége legalább kéthetente egyszer ülésezik. Összehívásukról az igazgató vagy a tanulmányi igazgatóhelyettes gondoskodik. Az ülésekre - a tárgyalt napirend témájának megfelelően meghívást kaphat:

· szakmai munkaközösség vezetője,

· az iskolaszék elnöke,

· a diákönkormányzat elnöke.

Az igazgatót távollétében, illetve akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem kívánó, kizárólagos hatáskörbe, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel a tanulmányi igazgatóhelyettes helyettesíti, aki az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is.

3.1.3. Az intézmény szervezeti vázrajza (4. sz. melléklet)

3.1.4. Érdekképviseletek és egyeztető fórumok

· Szülői Munkaközösség

· Diákönkormányzat (iskolai és kollégiumi)

3.1.5. Tanácsadói és támogató kör

· Bencés Nevelésért Alapítvány kuratóriuma

· Acsay Ferenc Alapítvány

· Bencés Diákok Győri Egyesülete

· Szent Máté Klub

3.2. Az igazgató közvetlen munkatársai

3.2.1. Az igazgatóhelyettesek

Az igazgatóhelyettesek tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve, és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Feladatukat a kinevezési irat határozza meg, illetve segítik az igazgatót az évközben felmerülő feladatok megoldásában. Az igazgató helyettesei munkaköri leírás szerint, személyes felelősséggel végzik munkájukat, tapasztalataikról és munkájuk elvégzéséről rendszeresen beszámolnak.

Az igazgató helyettesei közreműködnek az iskola egészének irányításában, az iskola nevelési-oktatási folyamatainak szervezésében, ellenőrzésében és értékelésében, a nevelés-oktatás bármely területén kezdeményeznek, javaslatot tesznek és véleményt nyilvánítanak. Hatáskörüket a munkaköri leírásuk szabályozza.

Az igazgatóhelyetteseket, amennyiben rendtagok, a fenntartót képviselő pannonhalmi főapát dispoziciója alapján az intézmény igazgatója nevez ki, menti fel, gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, illetve határozza meg munkarendjét,

Az igazgató és helyettesei hetente rendszeresen tanácskoznak.

A helyettesítés rendje: Az igazgatót rövid akadályoztatása esetén - a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel az oktatási igazgatóhelyettes, az ő távollétében az igazgatóhelyettes II. helyettesíti. Tartós távollét esetén - ennek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét - a fenntartó dönt a helyettesítő személyéről. Gazdasági téren az igazgató helyettesítését a gazdasági vezető látja el.

3.2.2. A kollégiumi igazgatóhelyettes

A kollégiumi igazgatóhelyettes ( nevelési igazgatóhelyettes) = Igazgatóhelyettes II.

A Gimnázium és Kollégium egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, aki a Kollégium vonatkozásában a jogokat az alábbi módon delegálja.

· A kollégiumi igazgatóhelyettes jogállását a magasabb vezetői beosztásra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. A kollégiumi igazgatóhelyettes részt vesz az intézmény vezetésének munkájában. A kollégiumi igazgatóhelyettes a kollégium vezetésére jogosult a Szervezeti és Működési Szabályzatban előírtak szerint.

· A kollégiumi igazgatóhelyettest a pannonhalmi főapát dispoziciója alapján az intézmény igazgatója nevez ki, menti fel, gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, illetve határozza meg munkarendjét,.

· A kollégiumi igazgatóhelyettes a Kollégium alkalmazottai felett gyakorolja a munkáltatói jogokat. Közvetlen vezetése alá tartoznak a kollégiumi nevelők, a kollégiumi személyzet.

· Valamennyi területen az igazgató segítőtársa, ezért figyelemmel kíséri az iskola minden tevékenységét. Biztosítja az iskola rendjét, fegyelmét, a nevelés és oktatás egységes megvalósulását.

· Ügyel arra, hogy az iskola az alapdokumentumok jegyében működjék. Részt vesz az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának, Házirendjének kialakításában, illetve a végrehajtás ellenőrzésében.

· Az egységes oktatási-nevelési eljárások biztosítása érdekében munkáját az igazgatóval és az oktatási igazgatóhelyettessel egyeztetve végzi.

· Munkájában igénybe veszi az iskolatitkár és a gazdasági iroda munkatársainak egyes részmunkák elvégzéséhez felkér tanárokat illetve azok csoportját. segítségét, illetve Önálló munkaterületeit a munkaköri leírása szabályozza. (5. sz. melléklet)

3.2.3. Az oktatási igazgatóhelyettes

· Az igazgató helyettese, aki az igazgatót távollétében teljes joggal és felelősséggel helyettesíti (aláírás, pénzügyek, stb.), halaszthatatlan ügyekben intézkedik, dönt, ha az igazgató másként nem rendelkezik. A nem sürgős ügyeket, melyek kihatnak az iskola egészére, elnapolja s az igazgató döntésére bízza. Az eseményekről és az intézkedéseiről köteles beszámolni az igazgatónak.

· Ügyel arra, hogy az iskola az alapdokumentumok jegyében működjék. Részt vesz az iskola Működési Szabályzatának, Házirendjének kialakításában, illetve annak végrehajtásának ellenőrzésében.

· Az egységes oktatási-nevelési eljárások biztosítása érdekében munkáját az igazgatóval és a nevelési igazgatóhelyettessel való egyeztetés alapján végzi.

· Munkájában igénybe veszi az iskolatitkár és a gazdasági iroda munkatársainak segítségét, illetve egyes részmunkák elvégzéséhez felkér tanárokat illetve azok csoportját. Önálló munkaterületeit a munkaköri leírása tartalmazza. (5. sz. melléklet)

3.2.4. A gazdasági vezető

· Önálló vezető beosztás, ellátásával az igazgató bízza meg. A gazdasági vezető felelős az intézmény ésszerű és takarékos gazdálkodásáért, a költségvetési terv és a gazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatások helyességéért.

· Ő gondoskodik a kifizetések időben történő teljesítéséről, az adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítéséről. Gondoskodik arról, hogy az iskola gazdálkodása a jóváhagyott költségvetés keretein belül történjék.

· Ellenjegyzi a kifizetéseket.

· Közvetlenül irányítja a gazdasági, műszaki és kisegítő munkakörbe besorolt alkalmazottakat. A gazdasági vezető közvetlen munkatársai és beosztottai a könyvelő, a bérszámfejtő, a pénztáros és a konyhavezető. Hatáskörét a munkaköri leírása szabályozza.

3.2.5. Gondnok

A gondnok az iskola és kollégium gazdasági ügyeinek felelőse külön rendi megbízatás szerint.

· Az igazgató közvetlen munkatársa valamennyi anyagi és gazdasági jellegű ügy intézésében.

· Az iskola nem tanári/nevelői munkakörben lévő dolgozóinak vezetője.

· A felújítási és karbantartási munkák szervezője és irányítója.

Az igazgató az igazgatóhelyettesek és a gondnok részére további állandó és eseti feladatokat is megállapíthat.

3.2.6. Iskolatitkár

Az iskolatitkár segíti elő az igazgató közvetlen munkáját. Hatáskörét a munkaköri leírása szabályozza.

4. A szakmai irányításban részt vevő tanácsadó testületek

4.1. A nevelőtestület

A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.

A nevelőtestületi értekezleteken a részvétel kötelező. Az ülésekre meghívhatók azok a munkatársak is, akik a pedagógiai munkában részt vesznek.

A nevelőtestületi értekezletek fontos szerepet játszanak az iskola oktató és nevelő munkájának szakmai és pedagógiai formálásában és megvalósításában.

A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályokat a 6. sz. melléklet tartalmazza.

4.2. A szakmai munkaközösségek

A munkaközösség vezetője az azonos tantárgyat, tantárgycsoportot oktató, a tanárok által megválasztott és az iskola igazgatója által megbízott tanár. A munkaközösséget a munkaközösség-vezető képviseli. A munkaközösség elkészíti saját szabályzatát.

A munkaközösség az előző tanévek elemzése, tapasztalatai, az illető tárgy fejlesztésének szempontjai alapján, az iskola munkatervének figyelembevételével készíti el éves programját. A szakmai munkaközösség szükség szerint, de egy tanévben legalább két alkalommal értekezletet tart. A munkaközösség vezetője év végén értékeli a tanév munkáját, ha szükséges, javaslatokat tesz az iskolai munkaterv számára. A munkaközösség vezetők jelentésüket legkésőbb a tanítás befejezését követő egy héten belül leadják az igazgatónak.

A szakmai munkaközösség javaslattételi és véleményezési jogköre gyakorlásával kapcsolódik be az iskola vezetésébe.

Véleményt nyilvánít az adott tantárgy, nevelési terület helyzetéről, eredményességéről. Javaslatot tesz a fejlődés tartalmának és irányának kialakítására.
Véleményez és javasol a szaktárgyi központi alternatív programok, illetve tankönyvek választásában, iskolai alkalmazásában.
Az osztályfőnöki munkaközösség véleményezési jogköre kiterjed mindazokra a kérdésekre, amelyekben a diákönkormányzatnak döntési jogköre van.
Javaslatot tesz a tanórán kívüli szaktárgyi foglalkozások jellegére.
A munkaközösség tagjainak javaslattevő joga kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre.
A munkaközösségek részt vállalnak a nevelési értekezlet előkészítésében, a témával kapcsolatos szakirodalom összegyűjtésében.

4.2.1. Nevelői (prefektusi) munkaközösség

Feladata a kollégiumi nevelés megtervezése és végrehajtása.

Tagjai a diákotthoni prefektusok.

Az igazgató vezetésével hetente egy alkalommal az órarendben meghatározott időben tartják megbeszélésüket, amelyen megbeszélik a felmerülő problémákat, a napirendi változásokat és a következő hét programjait.

Az igazgató távollétében az igazgatóhelyettes II. vezeti a megbeszélést.

Az iskola sajátos jellegéből következően fegyelmi kérdésekben az elsődleges fórum.

4.2.2. Az osztályfőnöki munkaközösség

Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg úgy, hogy osztályát - lehetőleg végig - vezesse a gimnázium hat, illetve négy osztályában.

Feladata:

· ismerje tanítványai családi hátterét

· ismerje tanítványai iskolán kívüli elfoglaltságait

· figyelje és segítse a hátrányos helyzetű tanulókat

· legyen kidolgozott nevelési terve, osztályfőnöki tanmenete

· a félévi és az év végi értekezleteken elemzi és értékeli osztálya tanulmányi munkáját, neveltségi szintjét, az osztályközösség alakulását

· legyen kapcsolatban az osztályában tanító tanárokkal

· elvégzi az osztályával kapcsolatos adminisztrációs teendőket

· szülői értekezleten beszámol az osztály neveltségi és tanulmányi helyzetéről

· ismerteti elgondolásait

· kikéri a szülők véleményét

· lehetőség szerint családokat látogat

· szervezi osztálya tanulmányi kirándulásait, és segíti a tanulókat programok szervezésében

· segíti az osztály-diákbizottság munkáját

· látogatja az osztálya tanítási óráit

· a helyes pályaválasztást elősegíti és megbeszéli a szülőkkel

· ellenőrzi a tanulók hiányzásait, és végzi a mulasztott órák igazolását.

4.3. Az egyes szaktanár, a pedagógus

A tanár, nevelő felelősséggel és önállósággal végzi munkáját a rábízott tanulók teljes emberi nevelése terén. Nevelő-oktató munkáját a Közoktatási Törvény és szaktárgyi mutatók által meghatározva, az igazgató és a nevelőtestület közös elhatározásából megfogalmazott egységes elvek alapján végzi. Munkájához módszereit e kereteken belül szabadon választja meg. A nevelés hatékonysága érdekében szorosan együttműködik az osztályfőnökkel és a prefektusokkal. Feladatukat külön-külön munkaköri leírás tartalmazza.

A tanárok, nevelők nevelő-oktató munkával összefüggő teendőkkel való megbízásának elvei magukba foglalják a szakmai felkészültséget, rátermettséget, önkéntességet, az egyéni teherbíró képességét és egészségi állapotát, családi körülményeit, az egyenletes terhelés elvét, illetve az intézmény érdekeit.

Kinevezés alapján: a gimnáziumi igazgató, rendtárs igazgatóhelyettes határozatlan időre kerülnek kinevezésre.

Megbízás alapján: a nem rendtárs igazgatóhelyettesek három évre, az osztályfőnök hat, illetve négy évre, a diákmozgalmat segítő tanár egy évre, meghosszabbíthatóan, a munkaközösség vezetők egy évre. A kollégiumban a prefektusok megbízása meghosszabbíthatóan egy tanévre szól. A tanárok, nevelők felkérés alapján diákkör vezetői, szakköri stb. feladatokat látnak el, felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokat vezetnek.

4.3.1. A pedagógus feladata:

· nagyobb iskolai rendezvény /pl. színi előadás/ rendezése, tanulmányi, kulturális, sportversenyeken való felügyelet, felvételiztetés, a tanulók versenyekre való utaztatása, táboroztatás, a tanulmányi kirándulásokon, lelki gyakorlatokon kísérőtanárként való részvétel.

· A pedagógusok számára - kötelező óraszámon felüli - nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők meghallgatása után. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusi jelenlét kötelező az alkalomhoz illő öltözékben.

· Tanórán kívüli foglalkozásokon, illetve a munkaközösségek és a diákönkormányzat által szervezett programokon, szórakoztató programokon váltakozva a feladat ellátásához szükséges számú pedagógus vesz részt, az igazgatóhelyettesek koordinálása alapján.

Továbbá 6. sz. melléklet.

A pedagógus és a nevelő büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.

7-12. évfolyamon:

· nyelvek esetén: egyetemi végzettség vagy nyelvtanári diploma,

· a közismereti tantárgyaknál: VII-VIII egyetemi végzettség vagy főiskolai diploma, IX-XII egyetemi végzettség szükséges,

· a kétszintű érettségi bevezetésével tanáraink közül többen megszerezték a közép- és az emeltszintű vizsgáztatáshoz szükséges jogosultságot.

4.4. Az osztályfőnökök és a prefektusok

Kiemelt szerepe van az iskola és kollégium életében az osztályfőnököknek és a prefektusoknak. Az osztályfőnököket és a prefektusokat az igazgató bízza meg.

Feladatuk, hogy céltudatosan összehangolva a nevelési tényezőket ismerjék meg növendékeiket és keresztény szellemben neveljék őket, majd segítségükre legyenek a helyes. Feladatukat külön-külön szabályzat részletezi. (6. sz. melléklet)

5. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje

5.1. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje

A kapcsolattartás rendszeres formái vezetői, nevelő- és tantestületi, szakmai munkaközösségi értekezletek, szülői munkaközösségi ülés, osztály, és osztály szülői értekezlet, kollégiumi értekezlet, fogadóóra, osztályfőnöki munkaközösségi értekezlet, kollégiumi értekezlet, dolgozói értekezlet, intézményi-gyűlés. Ezek konkrét időpontjait az iskola éves munkaterve és programja tartalmazza. Az iskola közössége az alkalmazott, a szülői és tanulói közösségek összessége.

Az alkalmazotti közösség a nevelőtestületből, az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló technikai és adminisztratív dolgozókból áll.

5.2. A diákönkormányzat

Valamennyi tanulónak jogában áll - megfelelő módon és formában - véleményt nyilvánítani az iskola életét érintő kérdésekben. Külön-külön valamennyi osztály és maga az iskola diáktestülete is rendelkezik önkormányzattal. A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleményének meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, tisztségviselőik megválasztásában és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákönkormányzat (DÖK) saját működési szabályzat szerint tevékenykedik.

Az iskolai Diákönkormányzat az iskola tanulóinak legalább havi rendszerességgel működő tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek választott küldötteiből áll.

A Diákönkormányzatnak egyetértési joga van:

· az intézményi SzMSz elfogadásakor és módosításakor jogszabályban meghatározott ügyekben,

· az intézményi házirend elfogadásakor és módosításakor,

· a tanulói szociális juttatások elveinek meghatározásakor.

A Diákönkormányzatnak javaslattételi joga van:

· a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghatározásánál,

· a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítésénél,

· a tanulói pályázatok meghirdetésénél,

· tanórán kívüli közösségi programok meghatározásánál és megszervezésénél,

· az ünnepségek lebonyolításában,

· könyvtár és a sportlétesítmények működési rendjének kialakításánál.

Rendkívüli Diákközgyűlést, mint az intézmény tanulóinak legmagasabb tájékoztató-tájékozódó fórumát, az intézményi Diákönkormányzat vezetője vagy az intézmény és kollégium igazgatója kezdeményezhet. Évente egy alkalommal kötelező a diákközgyűlés összehívása.

A DÖK-öt segítő tanár összehangolja a diákközösség munkáját és biztosítja működési feltételeit. A diákvezetőket felkészíti, munkájukat értékeli, és javaslatot tesz elismerésükre. Irányítja és összehangolja a tanórán kívüli megmozdulások (ünnepségek, versenyek, kulturális események, stb.) szervezését.

A DÖK számára az intézmény üléseihez helyet biztosít.

A Diáksággal való kapcsolattartás érdekében havonta egy megbeszélést szervezünk az iskola vezetése és a DÖK képviselői között. E megbeszélések nyilvánosak, azokra kérdést bármelyik fél javasolhat.

5.3. A szülők részvétele az iskola munkájában

A szülőt megilleti a szabad iskolaválasztás joga. Ahhoz, hogy a szülő eldönthesse, melyik intézmény a legmegfelelőbb a gyermeke adottságainak és képességeinek kibontakoztatásához, a gimnázium minden évben ismerteti munkáját az érdeklődőkkel. Ennek kerete a következő évi beiskolázás előtti nyílt nap.

A szülő kötelessége, hogy

· gondoskodjon a gyermeke fejlődéséhez szükséges feltételekről,

· a tankötelezettség teljesítéséről,

· figyelemmel kísérje a gyermek fejlődését, előmenetelét,

· rendszeres kapcsolatot tartson gyermeke tanáraival és nevelőivel,

· segítse elő a tanuló beilleszkedését a közösségbe, a közösség életszabályainak elsajátíttatásával,

· szerezzen érvényt gyermeke jogainak,

· tisztelje a pedagógusok, alkalmazottak emberi méltóságát és jogait.

A szülők részére évente két alkalommal szaktanári fogadónapot és szülői értekezletet tartunk, amelyen tájékoztatjuk a szülőket gyermekük fejlődéséről, magaviseletéről és tanulmányi előmeneteléről. Rendkívüli szülői értekezletet a gimnáziumi igazgató, az osztályfőnök és a SzMK vezetője hívhat össze.

Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó írásos bejegyzést az osztálynapló mellett az ellenőrző könyvben is feltüntetni. A félévi és év végi értékelés előtt legalább egy hónappal az iskola írásban értesíti a szülőket gyermekük tanulmányi eredményéről és fejlődéséről. A szaktanár vagy az osztályfőnök szükség esetén behívhatja a szülőket/gondviselőket az iskolába.

5.3.1. A szülői munkaközösség

A szülők jogainak érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői munkaközösséget hozhatnak létre. Munkájukat saját Működési Szabályzatuk alapján végzik, melyet önálló Melléklet tartalmaz.

5.3.2. Kapcsolattartás a szülőkkel:

· szülői munkaközösségi értekezlet,

· osztályszintű szülői értekezlet,

· szülői látogatáskor közvetlen megbeszélés,

· iskolai fogadónap,

· igazgatói körlevél,

· ellenőrző könyvön keresztül,

· levélben rendszeres tájékoztatás a tanulmányi előmenetelről és a tanulók neveltségéről.

5.4. Gyermekvédelem

A veszélyeztetettség elleni tevékenység együttes, összehangolt tevékenység. Munkáját saját Működési Szabályzata alapján végzik, melyet önálló Melléklet tartalmaz.

5.4.1. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

Az iskolában gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik, akinek feladatát több felelős is elláthatja megosztva. Személyét az igazgató határozza meg, és erről a tanév kezdetekor értesíti a tanulókat és szüleiket, továbbá arról, hogy hol és mikor kereshetik fel problémáikkal. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart a pedagógusokkal és szükség esetén a megfelelő szakintézménnyel vagy hatósággal. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős további feladata, hogy gyermekbántalmazás vagy egyéb veszélyeztető tény esetén értesíti az iskola igazgatóját és a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekvédelemről külön rendelkezés intézkedik. (8. sz. melléklet)

5.4.2. Iskolaorvos

Az iskolaorvos hetente háromszor meghatározott időpontokban a tanulók rendelkezésére áll. Hasonlóképpen a védőnő is. Félévente fogászati szűrés, évente tüdőszűrés.

Baleset esetén a sérültet azonnal orvosi ellátásban kell részesíteni és a balesetről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet az igazgatónak és a munkavédelmi felelősnek át kell adni, akik a törvény szerint meghatározott hatósághoz eljuttatják.

5.4.3. Védő-óvó előírások

A Házirend rögzíti azokat a védő-óvó intézkedéseket, amelyeket a tanulóknak az iskolai és kollégiumi tartózkodásuk idején be kell tartaniuk. Az intézményben, illetve azon kívül a tanulók részére az iskola vagy kollégium által szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmét szolgáló előírásokat, a veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat a tanév elején ismertetni kell. Az ismertetés tényét dokumentálni kell (ellenőrző könyvben, stb.) (Ld. SzMSz. melléklet.)

A Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza az intézménnyel munka- illetve tanulói viszonyban álló személyekre vonatkozó előírásokat, feladatokat és szabályokat.

Az Ügyeleti rend előírásai szerint az iskolai szünetekben az ügyeletes pedagógus vigyáz a rendre és a tanulók testi épségére. A kollégiumban a prefektusok látják el ugyanezen feladatot.

Tűz esetén a tüzet észlelő személy köteles az intézmény területén a riasztást beindítani. A riadót szaggatott csengetés jelzi. A tanulók és alkalmazottak a tanév első napján illetve a tanévnyitó értekezleten részt vesznek a tűzvédelmi oktatáson. Évente próbariadókat tart az intézmény, amikor a tanulók pedagógus kíséretében a levonulási tervben rögzítettek alapján elhagyják az iskolát és a kollégiumot, melyekről jegyzőkönyvek készülnek. A 35/1996. (XXII.29) BM rendelet értelmében a Tűzvédelmi Szabályzat lép életbe bombariadó esetén is. A kollégiumi igazgatóhelyettes és az oktatási igazgatóhelyettes feladata a tűzvédelmi és munkavédelmi tevékenység ellenőrzése.

6. Működési szabályok és munkarend

6.1. Az Intézmény használati és működés rendje

Az egész intézményt rendeltetésszerűen, az állagmegóvás szem előtt tartásával és a házirend erre vonatkozó pontjainak figyelembe vételével kell használni.

Az intézmény minden dolgozója és tanulója anyagilag és erkölcsileg felelős:

· a tulajdon védelméért és állagának megőrzéséért,

· a tűz- és balesetvédelmi szabályok megtartásáért,

· a munkavédelmi szabályok betartásáért.

A tanulók az intézmény létesítményeit pedagógus, vagy az igazgató, illetve az igazgatóhelyettesek által megbízott felügyeletével használhatják. Tanítási idő után a tanuló csak külön engedéllyel vagy szervezett formában tartózkodhat az intézményben. A részleteket a házirend tartalmazza.

Az iskola leltárában szereplő eszközöket csak az igazgató engedélyével és átvételi elismervény ellenében lehet kivinni az intézményből. A kollégium leltárában szereplő eszközöket csak a kollégiumi igazgató engedélyével lehet kivinni az intézményből. Az üresen hagyott szaktantermeket, hálókat, szobákat, tanulószobákat zárjuk.

A könyvtár használati rendjét a könyvtár működési szabályzata állapítja meg.(7. sz. melléklet)

Az iskola helyiségeinek bérbeadását az igazgató vagy gazdasági vezetője engedélyezheti. Külső személyek csak a megállapodás szerinti időben és célra használhatják az iskola helyiségeit, és azokért kártérítési felelősséggel taroznak.

Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek részletes használati rendjét és az anyagi felelősség kérdéseit a Házirend szabályozza.

A kollégium helységeinek bérbeadásáról az igazgató dönt. Külső személyek csak a megállapodás szerinti időben és célra használhatják a helyiségeket, és azokért kártérítési felelősséggel taroznak. A kollégium létesítményeinek és helyiségeinek részletes használati rendjét és az anyagi felelősség kérdéseit a Házirend szabályozza.

6.2. Az intézmény munkarendje

A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a szerződések tartalmazzák. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az egyes területek vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására.

A nem pedagógusi munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét a saját munkaköri leírásuk tartalmazza.

A pedagógusok munkaidejét a Munka Törvénykönyve szabályozza. A Közoktatási Törvény szerint a nevelési-oktatási intézményben a pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból valamint a tanulókkal és a szakfeladatokkal összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkarendjét a felügyeleti- és helyettesítési rendet az intézmény órarendjének figyelembe vételével az igazgatóhelyettesek állapítják meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásnak zavartalan működését kell figyelembe venni. Ennek érdekében:

a pedagógus köteles 10 perccel a tanítási óra, illetve egyéb (ügyeleti, stb.) beosztása előtt a munkahelyén megjelenni,
a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legalább az adott munkanapon reggel 7.30-ig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, illetve a kollégium igazgatójának,
hiányzás esetén köteles a hiányzás kezdetekor a tanítási foglakozások ütemezését, tanmenetét az oktatási igazgatóhelyetteshez eljuttatni. Előre ütemezhető esetekben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt, legalább két nappal előbb, a tanóra elhagyására; a tanórák elcserélését és a helyettesítés rendjét az igazgatóhelyettes I. szervezi,
a tanév végén a pedagógusok csak akkor kezdhetik meg szabadságukat, ha valamennyi munkájukat rendben lezárták és erről az igazgatónak beszámoltak.

Az intézmény tanulóinak munkarendjét a Házirend szabályozza.

A tankönyvellátás rendjét külön szabályzat szabályozza.

6.3. A tanév rendje

A tanév rendjét az Oktatási és Kulturális Minisztérium határozza meg. A szorgalmi idő 180 nap. A szünetek kezdő és befejező napját az igazgató, az egyházi ünnepekre való tekintettel a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által meghatározott időpontoktól eltérően is meghatározhatja. Az igazgató évközben 5 tanítás nélküli munkanapot engedélyezhet.

Az iskola éves munkarendjét a tantestület és a diákönkormányzat határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján.

A tanítási órák, óraközi szünetek és a kollégiumi studiumok rendje

· Az iskola szorgalmi ideje hétfő reggel 7.50-től péntek délután 14.00 óráig tart. Ebben az időben a tanuló csak rendkívüli kilépővel hagyhatja el az intézmény, amit általában az osztályfőnök, indokolt esetben az igazgató vagy helyettese állítanak ki. Szorgalmi időben a szaktanárok az igazgatóval egyeztetett programokra vihetik ki az iskolából a tanulókat.

· A heti tanítás rendjét az órarend rögzíti. A tanítási órák időtartama 45 perc. A kötelező tanítási órákat legkésőbb 16.00-ig be kell fejezni.

Minden tanuló köteles a tanév első tanítási napján az ellenőrzőjébe bevezetni a saját órarendjét, a tanári szobában pedig ki kell tenni az összesített órarendet. Az órarenden változtatni csak az igazgató hozzájárulásával, valamennyi érintett pedagógus egyetértésével lehet. A megtartott órákat sorszámmal ellátva a megfelelő naplóban vezeti a szaktanár. A tanítási napokat az osztályfőnök sorszámozza. A tanítás nélküli munkanapokat, valamint a nem szakszerűen helyettesített és ügyeleti órákat nem sorszámozzuk. A tanítási óra szigorúan védett. A tanár a becsöngetést követően késedelem nélkül kezdje meg az órát.

Iskolánk ötnapos tanítási rendben működik, kollégiumunk viszont a hét végén is működik az azt igénybe vevők számára.

Nemzeti, egyházi és sajátos intézményi ünnepeinket az éves munkatervben meghatározottak alapján tartjuk meg. Szünetel a tanítás október 23-án, november 11-én, március 15-én, március 21-én és Pünkösdhétfőn; az évkezdő és tanév végi rekollekció, valamint a nagyböjti lelkigyakorlat napjaiban sincs tanítás.

Az óraközi szünetek 10 percesek, a harmadik óra utáni szünet 15 perces. A csengetési rendet a Házirend rögzíti. A tanulók felügyeletét az óraközi szünetekben és az ebédidőben az ügyeletes tanárok látják el. Ők felelnek a Házirend vonatkozó pontjainak betartatásáért.

A kollégiumi stúdiumok rendje: a tanulási időtartam 3x55 perc. A tanulási időszakok betartatását és az elvégzett munkát a kollégiumi nevelők ellenőrzik. A stúdiumok között 10 perc szünetet kell tartani.

A 7-8., 9. BC osztályok számára az iskolai tanulmányokra való felkészülés helye a stúdium terem. A 11.A. 10-11. évfolyamos növendékek számára az iskolai tanulmányokra való felkészülés helye a lakószobájuk. A 9. A, 10-12. évfolyamos növendékek számára a másnapra való felkészülés helye a lakószobájuk. A foglakozásokat felügyelő tanárnak joga van ellenőrizni és feljegyzésben rögzíteni a növendékek felkészültségét.

A 10-11. évfolyamos gyengén (3.5 átlagtól lefelé) tanuló növendékeknek közös tanulószobán kell tanulniuk.

A stúdium 16.00-kor kezdődik és a napirendben meghatározott szünetekkel 19.45-ig tart.

Rendkívüli nyitva tartásra és rendezvényekre az igazgató vagy távollétében a helyettese adhat engedélyt. Az ilyen nyitva tartásról a portásokat is értesíteni kell.

A látogatókat a portás előzetes engedély után kíséri fel az igazgatói irodába vagy a tanáriba.

A tanítási órákat engedély nélkül csak a tantestület tagjai látogathatnak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató vagy helyettesei tehetnek.

6.4. Tanórákon kívüli foglalkozások

A tanuló joga és kötelessége, hogy bővítse ismereteit, fejlessze képességeit, iskolánk pedig elősegíti, hogy a különböző tanórán kívüli lehetőségekben részt vegyenek diákjaink. E tevékenységek szervezett formái:

Lelkigyakorlatok (évkezdő, tanévzáró, nagyböjti), évfolyam és diákmisék, ádventi gyertyagyújtások, lelki beszélgetések lehetősége a tanulók lelki fejlődését. Az éves munkarend jelzi az időpontokat.
A tanulmányi kirándulások tanulmányi kirándulások az iskolai munkaterv szerves részét alkotják, amelyet az osztályfőnökök, szaktanárok szükség és lehetőség szerint terveznek és szerveznek.

Az iskola keretein belül szervezett kirándulások alkalmával 20 tanuló után 1 fő kísérőt kell biztosítani. A kísérő tanárok felelősek a rendért, a tanulók testi épségéért.

Szakköri foglalkozást szervezünk valamennyi tanított tantárgyból a jelentkezés, az igény szerint. Szakköri foglalkozást tartunk felzárkóztató céllal, illetve a tehetséggondozás érdekében.

Az iskolai sportkör célja a testnevelési órán kívül az ifjúság testedzési és sportolási igényeinek kielégítése. Gimnáziumunk hagyományainak megfelelően a sportkör keretein belül labdarúgó-, kosárlabda- és atlétika-szakosztály működik.

A sportköri foglalkozások időtartama heti 2X45 percig tarthat.

Az iskola biztosítja, hogy a tornaterem és a sportolásra kijelölt helyek minden tanítási napon az elkészített munkaterv szerint a tanulók rendelkezésére álljanak délután 14.00 -15.30 óráig, továbbá a az esti szabadidőben.

A programokat az ezzel megbízott testnevelő tanárok állítják össze és ők felügyelik.

Az énekkarban a tanulók önkéntesen vesznek részt, felvételükről az énekkar vezetője jelentkezésük és meghallgatásuk után dönt. Az énekkar általában heti egy vagy két alkalommal 45 perces próbát tart.

A mindennapi egészségfejlesztő testedzés: A rendszeres testmozgás, testedzés iránti igény felkeltése. A sportolás szükségletté tétele. A mozgás szépségének, örömszerező szerepének felismertetése. Erőnlét, terheléstűrés, állóképesség egyéni fejlesztése.

Mindennapi testedzés megvalósítása:

A mindennapi egészségfejlesztő testedzés megvalósítására a 7-12. évfolyamon 2-2 testnevelés órát tartunk hetente. Különböző évfolyamú diákokból álló csoportnak néptánc oktatást szervezünk.

Ezt egészítik ki a délutáni edzések a DSE keretében, mely minden korosztály számára nyújtanak sportolási alkalmat. Iskolai, kollégiumi testnevelési órákon – a KT. Szerint.

Szervezett úszásoktatásban való részvétellel (8. és 9. osztályok).

Iskolai foglalkozásokba beillesztve, pontos terv szerint.

Szabadidőben rendszeres sportfoglalkozások keretében.

Egy-egy sportágnak az iskolában helyet adva (kosárlabda, labdarúgás, kézilabda, tenisz, atlétika) biztosítva a tanulók szervezett sportolási részvételét.

Táborok szervezése.

Sportversenyek lebonyolítása.

Az iskola sportköre bekapcsolódik – lehetősége szerint – a Katolikus Iskolák Diák Sportszövetségének, a KIDS-nek munkájába.

A diáksport révén diákjaink bekapcsolódnak a különféle versenyekbe: a Diák Sportszövetség által kiírt városi, megyei, országos versenyekbe, a diákolimpiába, a KIDS-versenyekbe, a különféle iskolai kupa-küzdelmekbe.

7. A tanulók felvételének és értékelésének rendje

7.1. A tanulói jogviszony

A tanuló az iskolával jogviszonyban áll, amely az igazgató döntése alapján felvétel vagy átvétel útján jön létre. A jogviszony a beiratkozás napján kezdődik, mely időponttól kezdve a tanuló gyakorolhatja e jogviszonyon alapuló jogait és kötelességeit. A felvett tanulót az igazgató osztja be a megfelelő osztályba vagy csoportba.

A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az intézmény munkarendjével kapcsolatos részletes szabályozást a Házirend tartalmazza. A KT-ben megfogalmazott jogok érvényesítésének és kötelességek teljesítésének feltételeit az intézménynek biztosítania kell.

7.2. A kollégiumi jogviszony egy tanévre szól.

A kollégiumban a növendék joga, hogy személyes gondoskodásban, szükség esetén korrekt egészségügyi ellátásban részesüljön, rendszeres lelki segítséget kapjon, a tanulásban számára szükséges mértékben támogassák, és a tanulás, ill. közösségi élet optimális feltételeit számára biztosítsa az intézmény. A kollégiumban a növendék joga, hogy minden, a személyi méltóságát érintő (testi és lelki) zaklatással szemben védelmet kapjon. A felebaráti szeretetet és tiszteletet szem előtt tartva a növendékek önálló véleményt formálhatnak a kollégiumi életüket érintő dolgokról, eseményekről. Különösen tekintettel vagyunk arra, hogy a növendékeknek joguk legyen a szabadidős kikapcsolódáshoz: a sportoláshoz és a játékhoz. Minden növendéknek joga a kollégium és a gimnázium létesítményeinek rendeltetésszerű használata.

7.3. A felvétel rendje

Beiskolázásunkat nem köti körzethatár.

A felvétel alapvető szempontja, hogy a szülő és gyermeke elfogadja iskolánk pedagógiai programját - a keresztény világnézet alapelveit követő nevelést -, és meglegyen bennük a készség a megvalósítására. Az egyházközség plébánosától (lelkészétől) a jelentkező ajánlását, a hitoktatótól pedig jellemzését kérjük. A tanulók felvételéről, ha a gimnázium felvételi követelményeinek megfelelt, a felvételi pontszámok, és a kialakult vélemény alapján az igazgató dönt. (9. sz. melléklet)

Más intézményből nem kezdő osztályba érkező tanuló átvételéről az igazgató az ügyben érintett osztályfőnök véleményének ismeretében dönt.

Az átvételnél a tanulmányi eredményt, a magatartást, a hitoktatásban való részvételt, a hitéletét és a tanuló vagy családja életkörülményeit, életsorsát mérlegeljük.

A tantárgyi rendszerek, tananyagok összevetése után az igazgató különbözeti vizsgá/ka/t írhat elő.

Felvétel a kollégiumba: Csak a gimnáziumunkba felvett diákok számára biztosít a kollégium igény szerint ellátást. Ennek megfelelően az iskolából eltanácsolt diák nem lehet a diákotthon lakója.

7.4. A magasabb évfolyamba lépés feltételei

1. A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket minden kötelező és választott tárgyban a tanév végén legalább elégséges szinten teljesítette.

A továbbhaladás feltételeit – az emelt szintű felkészítő tantárgyak kivételével – a helyi tanterv és a gimnáziumok számára kiadott kerettanterv tartalmazza. Az emelt szintű felkészítő tantárgyak esetén a továbbhaladás feltétele a 40/2002. (V. 24.) OM rendelettel kiadott részletes érettségi vizsga-követelményekben emelt szintre előírt követelmények teljesítése.

A tanulók magasabb évfolyamra lépésének megállapítása a nevelőtestület jogkörébe tartozik, ezt a jogkört osztályozó értekezleteken átruházott hatáskörként az osztályban tanító tanárok értekezlete gyakorolja.

2. A tanév végi elégtelen minősítés egy vagy két tantárgyból javítóvizsgán javítható (a törvényben meghatározott időpontban). Három vagy több elégtelen osztályzat esetén tantestületi megbeszélés után azt tanácsoljuk a szülőknek, hogy gyermekük másutt folytassa tanulmányait.

3. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kettőszázötven tanítási órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanév végén osztályozó vizsgát kell tennie, ennek hiányában nem osztályozható. A sikertelen osztályozó vizsga vagy a vizsgaengedély meg nem adása évfolyamismétlést von maga után.

4. Választott tárgyat leadni lezárt félév után lehet. Új tantárgy felvételekor az igazgató a szaktanár véleményét kikérve különbözeti vizsgát írhat elő.

5. A hatosztályos gimnáziumban szerzett tanév végi elégtelen után a tanuló csak sikeres javítóvizsga után léphet át egy másik általános iskola magasabb évfolyamába. Ha az adott tantárgy az általános iskola tanrendjében nem szerepel (pl. latin nyelv), a tanuló javítóvizsga nélkül léphet az általános iskola magasabb évfolyamába.

6. Az iskola a közoktatási törvény 73. § (5) bekezdése alapján a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal megszünteti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette.

A tanulmányi követelmények nem teljesítését jelenti:

a) a tanuló azért kénytelen évfolyamot ismételni, mert év végén elégtelen (1) osztályzatot vagy annak megfelelő minősítést kapott;

b) jogerős fegyelmi büntetéssel eltiltották a tanév folytatásától, illetőleg kizárták az iskolából

c) a megengedettnél igazolatlanul többet mulasztott, és ezért tanulói jogviszonya megszűnt;

d) az osztályozó vagy javítóvizsga folytatásától eltiltották;

e) az osztályozó vagy javítóvizsgán igazolatlanul nem jelent meg, vagy engedély nélkül távozott.

7.5. Magántanulók

A magántanulói státust kérelmezni, a kérést indokolni kell (pl. betegség, gyógykezelés, családi probléma). A magántanuló a tanév végén (a testnevelés kivételével) minden, az adott évfolyamon oktatott kötelező tárgyból osztályozó vizsgát tesz. Az értékelés-minősítés és a továbbhaladás rendje azonos a normál tanulókéval. A magántanulók felkészüléséhez az iskola útmutatást nyújt.

7.6. A tanulói jogviszony megszűnése

A tanulói jogviszony megszűnéséről a KT 75. §-a rendelkezik.

Az iskolai tanulmányok befejezése előtt megszűnik a tanuló jogviszonya - a tanköteles kivételével - ha igazolatlanul húsz tanítási óránál többet hiányzott, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetében a szülőt írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire.

Megszűnik a tanulói jogviszony:

· ha a tanulót más iskola átvette, az átvétel napján,

· a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja folytatni,

· a tankötelezettség megszűnése után - ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad - a bejelentés tudomásul vételének napján.

Megszűnik a jogviszony a kizárás az intézményből fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.

Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette.

A középiskolai tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján. A tanulmányok befejezésének dokumentálása a középiskola befejezését igazoló bizonyítvánnyal és sikeres érettségi vizsga esetén érettségi bizonyítvánnyal történik.

Magántanulói jogviszony létesíthető a törvényben meghatározott feltételek alapján. Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások keretében biztosíthatja a tv. 52.§. 13. pont; 120. §. 1. bek. súlyos betegség okán magántanulónak nyilvánított diák számára a plusz 10 órát.

7.7. A tanulmányi követelmények teljesítése és értékelése

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei alapján kell megállapítani. A szaktanár a tanulók tudását a tanítási év közben rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévkor és évvégén osztályzattal minősíti. Az osztályfőnök az osztályozó értekezleten a tanuló magatartás és szorgalom osztályzatára javaslatot tesz.

7.8. Tanulmányi jegyek: Házirend 3.19.

A tanulók szóbeli, írásbeli és gyakorlati teljesítményét rendszeresen ellenőrizni kell. Tanév közben ez érdemjegyekkel történik, amit a szaktanár az osztályozó naplóba és az ellenőrzőbe is köteles bevezetni. A rendszeres visszajelzés érdekében a heti egy órás tárgyak esetében félévenként legalább három, a két-három órás tárgyak esetében havi egy, ennél magasabb óraszámú tantárgy esetén havi két érdemjegy alapján osztályozható a tanuló.

Az osztályozó értekezleteket a munkatervben meghatározott időben kell megtartani, az igazgató vagy helyettese vezetésével. Az osztályfőnökök az osztályban tanító tanárok közreműködésével meghatározzák a magatartási és szorgalmi jegyeket, értékelik a diákok tudásában és személyiségében az adott időszakban tapasztalt változásokat.

A tanulók kötelesek a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradásukat igazolni, illetve a hiányzó tananyagot pótolni. Ennek kereteit a Házirend 3.10, 3.11. szabályozza.

7.8.1. A tanulók magatartásának értékelése: Házirend 3.20.

7.8.2. A tanulók szorgalmának értékelése: Házirend 3.21.

8. A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének rendje

A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének rendjét a Házirend 3.14., 3.22. szabályozza.

9. A pedagógiai munka belső ellenőrzése és minőségbiztosítás

A belső ellenőrzés célja az, hogy a folyamatos szervezeti építés útján egyre jobban megközelíthessük az iskola tantestülete által a pedagógiai programban meghatározott oktatási és nevelési célokat. Az értékelésnek arra kell törekednie, hogy a programban megfogalmazottaknak a valóságos folyamatok, az elvárt, elképzelt eredmények mennyire felelnek meg. A pedagógusi munka értékelésének alapelveit és szempontjait a Pedagógiai Program MIP melléklete tartalmazza.

10. A tanulói térítési díj befizetésére vonatkozó rendelkezések,

10.1. A szociális ösztöndíj, illetve támogatás megállapításának és felosztásának elvei

A tanulói térítési díj befizetés és a szociális ösztöndíj, illetve támogatás megállapítása és felosztása a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően történik a rászorultság elve alapján. Ennek alapelveit és szempontjait a Házirend 4., 5. tartalmazza.

11. Hagyományápolás

11.1. A hagyományápolás külső jelei

· Címerünk

· Zászlónk

· Intézményünk színei

A hagyományápolás külső jeleként intézményünk növendékeinek ünnepi alkalmakkor, ill. intézményünk bárminemű képviselete alkalmával viselniük kell a címeres nyakkendőt.

Az iskolánkban az ünnepi öltözet (sötét) öltöny, fehér ing, nyakkendő; e ruházathoz csak sötét félcipőt és sötét zoknit illik fölvenni. A tanulók a diákmiséken, az iskolai ünnepélyeken, hangversenyen, színházi előadásokon ünnepi öltönyben kötelesek megjelenni.

11.2. Intézmény szintű rendezvények:

· ünnepélyes tanévnyitó - Veni Sancte,

· évközben: színház- és koncertlátogatás, Szent Máté Klub,

· a tizenkettedik évfolyam folyamán szalagavató és ballagás,

· bencés öregdiákok napja,

· a kiemelkedő egyházi, állami és nemzeti ünnepek tiszteletére megemlékezés,

· esték a jelenkori tudományos, művészeti, irodalmi, politikai élet bemutatására,

· a bencés rend alapítójának, Szent Benedeknek és Szent Mártonnak, a Magyar Bencés Kongregáció védőszentjének ünnepe,

· a Te Deum és az ünnepélyes tanévzáró ünnepség.

11.3. Állami ünnep

Állami ünnepen munkaszüneti napot tartunk.

11.4. Tájékoztatás az intézményről

Tájékoztatás az intézményről: Az iskolát érintő fontosabb eseményekről évente beszámolunk az Évkönyvben. Az iskoláról sokoldalú információ található a gimnázium honlapján a www.czuczor.com internet címen.

12. Mellékletek

· Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata

· A térítési díjak és támogatások rendszere

· Az intézmény adatszolgáltatási- és védelmi, az intézményi információáramlást segítő, illetve tervezési rendje

· Az intézmény szervezeti vázrajza

· Az iskolavezetés munkaköri leírása

· A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok, munkaköri leírások

· A könyvtár használati rendje

· A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

· Jelentkezés és felvételi

13. Záró rendelkezések

A jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium nevelőtestülete egyöntetűen elfogadta.

Ez a Szervezeti és Működési Szabályzat 2006. november 6-án lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti az iskola eddigi működési szabályzata.

Horváth Dori Tamás OSB

igazgató

2006. november 3-án az iskolai diákönkormányzat képviselőivel tartott megbeszélésen a Házirend ismertetésre került. Az érintettek véleményezési jogukkal élve a dokumentumban megfogalmazottakkal egyetértettek.

................................................

DÖK nevében

A Házirendbe foglaltakkal egyetértek.

…………………………………

SzMK részéről

A Szervezeti és Működési Szabályzatot a fenntartó ......../2006. sz. 2006. november 3-án kelt határozatával jóváhagyta.

Dr. Várszegi Asztrik

Főapát

1. sz. melléklet

A Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium pecsétjei

A körpecsét felirata: Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium 1626. (körben) a pecsét közepén a Magyar Bencés Kongregáció (fenntartó) címere

A körpecsét felirata: Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium (körben) középen az intézmény címe: Győr Széchenyi tér 8.

A téglalap alakú pecsét felirata:

Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium 9022 Győr Széchenyi tér 8.

Tel.: 96/513-010, 96/513-020 Fax: 96/314-310

Internet: http://czuczor.osb.hu E-mail: iroda@czuczor.osb.hu

2. sz. melléklet

A térítési díjak és támogatások rendszere

A kollégiumban az elhelyezés ingyenes.

Étkezési térítés

1.) A tanulóknak a kollégiumban biztosított étkezésért térítési díjat kell fizetni. A térítési díj alapját a fenntartó által meghatározott nyersanyagnorma adja.

2.) A nyersanyagnormát a fenntartó Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság állapítja meg. A nyersanyagnorma 70%-át, vagy kedvezményesen 50%-át kell fizetni a diákoknak. Az 50%-os kedvezményre jogosultak körét vonatkozó jogszabályok határozzák meg. A kedvezményre jogosultakról nyilvántartást vezetünk.

3.) A térítési díj fizetése számla kiküldése után történik átutalási csekken, vagy átutalással, amelynek összege közvetlenül az intézmény bankszámlájára kerül.

4.) A kollégium hétfő reggelitől pénteken ebédig automatikusan biztosít minden kollégista számára étkezést. Ebben az időszakban étkezést lemondani csak igazolt távollét esetén lehetséges. A lemondást egy nappal korábban, írásban kell megtenni. A lemondott étkezések díját a következő havi számlában írjuk jóvá.

5.) Péntek vacsorától vasárnap vacsoráig bezárólag, az előző elvek alapján megállapított térítés ellenében külön kérésre biztosítunk étkezést a kollégiumban tartózkodók számára.

Melléklet

Étkezési térítési díj meghatározása a 2006/2007. tanévben szeptember 1-től 2006. december 31-ig terjedő időszakra.

A fenntartó által megállapított nyersanyagnorma: 564.- Ft, amely tartalmazza a 20% ÁFÁ-t.

Ennek 70%-a 395.- Ft, 50%-a 282.- Ft.

A nyersanyagnorma megoszlása az egyes étkezések között:

Étkezés	Mérték	Teljes díj	70%-os díj	50%-os díj
reggeli	20%	113.- Ft	79.- Ft	56.- Ft
Ebéd	45%	254.- Ft	178.- Ft	127.- Ft
vacsora	35%	197.- Ft	138.- Ft	99.- Ft
		564.- Ft	*395.- Ft*	*282.- Ft*

3. sz. melléklet

Dokumentumok kezelése

1 Az iskolába érkező hivatalos küldeményeket az igazgató vagy az általa megbízott személy bontja fel.

2 Minden beérkezett hivatalos iratot (ügyiratot), valamint az iskolában hivatalból kezdeményezett, intézkedést igénylő ügyiratot, jegyzőkönyvet iktatóbélyegző alkalmazásával iktatni kell.

3 Az iktatás az iktatókönyvben, naptári évenként újra kezdődő növekvő sorszámos rendszerben, az iratok beérkezése (kezdeményezése) sorrendjében történik.

4 Az iktatás során az iktatókönyv rovatait pontosan ki kell tölteni. Az ügyirat tárgyát úgy kell megállapítani, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki, és annak alapján a helyes mutatózás elvégezhető legyen. A naptári év végén az igazgató az iktatókönyvet az utolsó iktatás után aláhúzással, keltezéssel, az iskola kerek bélyegzőjével és névaláírásával lezárja. Az iktatókönyvet, ha arra elegendő hely van, több éven át lehet használni.

5 Bizalmas iratokat az igazgató vagy megbízottja beérkezési sorrendben külön iktatja és irattározza.

6 Az iskolában az iratkezelési szabályzat alapján történik az ügyiratok csoportosítása.

7 Az iratok elintézése és továbbítása

· Postabontáskor a beérkezés dátumával a postabontást végző személy az iratot láttamozza. Ráírja az elintézésért felelőst, határidőt, ügyintézési teendőket.

· Az iskolatitkár a beérkezett iratokat iktatja. Elintézésért felelős személyeknek az ügyiratot kiadja, az irat határidőre történő elintézését figyelemmel kíséri. Végzi az iratok irattári lerakását.

· Az ügyiratokat kézbesítőkönyvvel vagy postakönyvvel továbbítja

4. sz. melléklet

Az intézmény szervezeti vázrajza

5. sz. melléklet

Az iskolavezetés munkaköri leírása

1. Az igazgató

Az igazgatót a Magyar Bencés Kongregáció tagjai közül a pannonhalmi főapát nevezi ki, határozatlan időre.

Az igazgató az iskola egy személyben felelős vezetője.

Jogköre:

Hatáskörébe tartozik a vezetése alá rendelt iskola minden nevelési oktatási kérdésekben - a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozók kivételével - a végső döntés, illetékes az iskolát érintő kérdésben. Az intézmény hivatalos képviselője szervek, szervezetek és természetes személyek előtt.

Dönt az iskola működésével, a dolgozók munkaviszonyával és a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály nem utal másnak a hatáskörébe.

A nevelőtestület szerzetes tagjainak iskolai megbízatása a pannonhalmi főapát jogkörébe tartozik, alkalmazásuk pedig az igazgató jogkörébe.

Az iskolát az igazgató képviseli. Ezt a jogkörét másra átruházhatja.

Feladatkörébe tartozik

· a nevelőtestület vezetése

· a nevelő-oktató munka szervezése, tervezése, ellenőrzése, e tevékenység irányítása

· a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, a döntések végrehajtásának szakszerű megszervezése, ellenőrzése

· a személyi és szervezési feltételek biztosítása

· a tanórán kívüli tevékenység szervezése, az iskolai diákmozgalom segítése, működési feltételeinek biztosítása és tevékenységének felügyelete

· egyes tantárgyak kötelező foglalkozásain való részvétel alól felmentheti a tanulót, ha az a fejlődését elősegíti. Engedélyezheti a tanuló számára, hogy egy vagy több tantárgynak több évfolyamra megállapított tantervi követelményét egy tanévben teljesíthesse.

Irányító és ellenőrző munkáját a demokratikus elveknek megfelelően - jogszabályok rendelkezései szerint az iskola vezető beosztású dolgozóival megosztva, a munkaközösségek, a Szülői Munkaközösség véleményét kikérve és figyelembe véve -, azokra támaszkodva látja el.

· Személyes felelősségének megosztása nélkül egyes feladatok elvégzését a nevelőtestület tagjaira (igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők, tanárok) bízhatja, képességük és a pedagógiai szempontok figyelembevételével. E feladatok átruházását a mindenkori, tanévenként kiadásra kerülő munkaterv tartalmazza.

· Az igazgató - egyszemélyi felelősségének megtartásával - az iskola vezető beosztású dolgozóival megoszthatja a feladatokat. Közösen felelősek az intézkedések összehangolásáért minden lényeges ügyben.

· Az igazgató a döntések, intézkedések előkészítésében bevonja az iskolai közösségeket, együttműködik a tantestülettel, a diákmozgalom képviselőivel, és az Iskolaszékkel.

· Kialakítja és fejleszti az egységes pedagógiai követelmények szerint céltudatosan dolgozó iskolaközösséget, megteremti az iskolán belüli demokratizmus érvényesülésének feltételeit.

Ennek érdekében:

· vezetői munkájába bevonja az iskolai közösségeket,

· a nevelő-oktató munkát érintő fontosabb kérdéseket a nevelőtestülettel megvitatja

· óra- és foglalkozáslátogatások, tapasztalatcserék, bemutató órák szervezésével elősegíti a nevelő-oktató munka - egységes elveken alapuló - korszerű módszereinek kialakítását

· ösztönzi a helyes kezdeményezések kibontakozását, a pedagógusok elméleti tevékenységét és a nevelő-oktató munkát segítő pedagógiai kísérletek folytatását

· szervezi és irányítja az iskolai munkát; gondoskodik az iskola működéséhez, feladatainak ellátásához szükséges feltételekről, a nevelő-oktató munka zavartalanságáról; e feladatkörében maga és helyettesei munkabeosztásánál ügyel arra, hogy tanítási időben valamelyikük mindig az iskolában tartózkodjék

· az iskolai közösségek, a DÖK közreműködésével elkészítteti az iskola házirendjét, a nevelőtestület elé terjeszti, és gondoskodik végrehajtásáról, megszabott adatközlési és egyéb jelentési kötelezettségének eleget tesz

· gondoskodik a tanulók és a dolgozók egészségének, testi épségének védelméről

· szervezi és irányítja az iskola gazdálkodását, gondoskodik a nevelő-oktató munka gazdasági feltételeiről

· pedagógiai ellenőrző tevékenysége különösen terjedjen ki nevelő-oktató munka szervezeti formáinak és a nevelőmunka egyes színtereinek, a tanulók teljesítményeinek vizsgálatára

· az ellenőrzése tapasztalatairól, megállapításairól feljegyzést készít, és azokat az érdekeltekkel minden esetben megbeszéli, ennek során útmutatást ad a munka további végzéshez; különös gonddal segíti és irányítja a fiatal, pályakezdő pedagógusok beilleszkedését, nevelő-oktató munkáját

· külön jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően gondoskodik a vezetése alá tartozó szervezeten belüli hatékony belső ellenőrzésről.

Az igazgató első fokon dönt mindazokban a tanügy igazgatási ügyekben, amelyeket az Oktatási Törvény és más jogszabályok hatáskörébe utalnak:

· a tanulók felvétele, kizárása, felmentése

· az igazgató az érdekeltek véleményének meghallgatása után dönt a különbözeti vizsga szükségességéről, illetve anyagáról

· vezetésével az iskolavezetőség meghatározott rend szerint tartja üléseit.

Az iskola működésével kapcsolatban a jogszabályok keretei között:

· elkészíti a tantárgyfelosztást

· jóváhagyja a munkaterveket, tanmeneteket, az órarendet, a vizsgák időpontját és rendjét

· külön jogszabályban foglaltak szerint engedélyezi az iskola helyiségeinek más célra való igénybevételét.

Munkáltatói feladatkörében gyakorolja mindazokat a jogköröket, amelyeket a Munka Törvénykönyve hatáskörébe utal:

· betöltetlen állásokra pályázatot hirdet

· egállapítja az iskola dolgozóinak alapbérét és pótlékait

· a kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző és példamutató dolgozókat pénzjutalomban, fizetésemelésben részesítheti, kitüntetésre.

Az igazgató gazdálkodással összefüggő jogköre a következőkre terjed ki:

· az iskola jóváhagyott éves költségvetése keretei között a gazdasági vezető ellenjegyzésével a kiadási előirányzatokra vonatkozóan előirányzat-felhasználási, kötelezettségvállalási, követelmény megállapodási és -törlési, utalványozási, valamint bérgazdálkodási jogkört gyakorol

· az igazgató gondoskodik az iskola dolgozóinak a munkaügyi vitáiban eljáró munkaügyi döntőbizottság megszervezéséről, valamint a MDB megszervezéséhez szükséges személyi és dologi feltételekről

· felelős a gazdasági, pénzügyi rendelkezések betartásáért és a végrehajtás ellenőrzéséért

· ellenőrzési feladatkörében az iskolai élet minden területére, személy szerint az iskola minden dolgozójára kiterjedő rendszeres és tervszerű ellenőrzése útján köteles meggyőződni az iskola működésének körülményeiről, a nevelő-oktató munka helyzetéről és elért eredményeiről.

2. Az igazgatóhelyettesek

Az igazgatóhelyetteseket az iskolafenntartó főapát nevezi ki a rendi munkabeosztás keretében az igazgató kérésére, aki a kinevezendő személyekkel kapcsolatban tájékozódik a nevelőtestület körében.

Oktatási igazgatóhelyettes (I.)

Az igazgató állandó helyettese. Ő illetékes az igazgató távollétében az iskola és a diákotthon sürgős döntést kívánó ügyintézésében. Döntését a kollégiumi igazgatóhelyettessel egyeztetve hozza meg.

Az igazgató közvetlen munkatársa az iskola tanulmányi életének szervezésében. Segítséget nyújt a tantárgyfelosztás és az órarend elkészítésében. Segíti az igazgató munkáját a tanulmányi csoportok összeállításában, az iskola fakultációs profiljának kialakításában és a fakultációs csoportok megszervezésében.

Az irodavezetővel közösen gondoskodik a rendkívüli tárgyakra és szakkörökre való jelentkezésről és a munka megindításáról.

Az érettségire való jelentkezés, majd az írásbeli és a szóbeli érettségi vizsga gyakorlati lebonyolításának felelőse.

Szem előtt tartja a tanulmányi versenyek és pályázatok kiírását, megszervezi a vizsgadolgozatok megíratását.

Az ő munkakörébe tartozik az egyetemi-főiskolai jelentkezések adminisztrációjának közvetlen irányítása. Az igazgatóval közösen előkészíti és megszervezi a gimnáziumba jelentkezők nyilvántartását, a felvételi beszélgetések lebonyolítását és a felvételről való értesítést.

Közvetlen segítséget nyújt az igazgatónak az ösztöndíjak, szociális segélyek kiutalásában.

Állandó jellegűi feladatai közé tartozik még:

· az osztálynaplók, bizonyítványok, anyakönyvek ellenőrzése, jóváhagyott tantárgyfelosztás alapján működő szakkörök ellenőrzése

· az osztályok ügyeinek intézése;

· a pótló, javító-, illetve osztályozóvizsgák megszervezése és lebonyolítása

· a vezetői munkabeosztás szerinti tantárgyak ellenőrzése, illetve munkaközösségek munkájában való aktív részvétel

· az iskola belső ellenőrzési programjában meghatározott ellenőrzési feladatok határidőre történő elvégzése

· károkozás esetén a tanulókkal szembeni kártérítési igény érvényesítése

Állandó jellegű feladatain kívül munkakörét azok a pedagógiai és egyéb tennivalók alkotják, amelyek az éves munkatervben rögzítésre kerülnek.

Kollégiumi igazgatóhelyettes (II.)

Az igazgatóhelyettes II. az igazgatónak elsősorban a diákotthoni élet napi irányításában és szervezésében nyújt segítséget.

Az igazgató távollétében koordinálja és vezeti nevelői munkaközösség (prefektusi konferencia) megbeszéléseit, a diákokat érintő személyi ügyekben felelősen és önállóan intézkedik. Egybehangolja a diákotthoni nevelőtanárok (prefektusok) nevelő munkáját. A nevelői munkaközösség megbeszélésein rendszeresen tájékoztatja a testületet az aktuális ügyekről és a fegyelmi kérdésekről.

Az új tanév megszervezésekor gondoskodik a diákotthoni csoportok megfelelő elhelyezéséről (szobák, hálótermek elosztása), a nevelőtanárok esetleges átköltözését összehangolja.

Az illetékes nevelőtanárokkal megbeszéli az elsősök irányításában segítő idősebb diákok kijelölését és feladatuk körülhatárolását.

Esetenként közli a diákotthoni napirendi módosításokat.

A diákotthoni ebédlői rend felelőse: kijelöli a tálalóban és az ebédlőben segítő osztályokat, beosztja az ebédlői felügyeletet. Gondoskodik arról, hogy a konyha tudomására jusson megfelelő időben az esetleges létszámváltozás (kirándulások, hazautazások, színházlátogatások stb.).

Az iskolai és diákotthoni rendezvények gyakorlati lebonyolításában segítséget nyújt az igazgatónak. Ő az iskolai ünnepek és liturgiák szervezője is.

A szülői látogatásokkal kapcsolatban a szállóvendégek elhelyezését ő osztja el.

A nevelőtanárok rendszeres és esetenkénti helyettesítését megszervezi. Napi munkájában segíti az ügyeletes prefektust.

6. sz. melléklet

A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok, munkaköri leírások

1. A nevelőtestület

A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Közoktatási Törvény 56-57. § valamint a Vhr. utasítás határozza meg.

Az iskola életével, hivatalos ügyeivel kapcsolatos intézkedések, viták - a tájékoztatás célját szolgáló anyagok kivételével - szolgálati titkok, ezt a nevelőtestület minden tagja köteles megőrizni.

A nevelőtestület döntéseit értekezleten, nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, kivéve a külön a jogszabályban, illetőleg a rendeletben meghatározott eseteket.

A nevelőtestület döntését, javaslatát és véleményét általában a munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki.

A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart.

A nevelőtestület rendes értekezletei:

· tanévnyitó

· tanévzáró

· osztályozó

· nevelési értekezletek.

A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az iskola igazgatója hívja össze.

Az igazgató rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend legkésőbb három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestület kezdeményezéséhez a nevelőtestület egyharmadának aláírása, valamint a tárgy megjelölése szükséges. Az értekezletet tanítási időn kívül, a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni.

A nevelőtestületi értekezletet az iskola igazgatója (vagy helyettese) készíti elő.

A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyal és dönt a következőkben:

· a szervezeti és működési szabályzat,

· a pedagógiai program,

· a házirend,

· a munkaterv, a tanév rendje (tanévnyitó értekezlet),

· a fegyelmi ügyek,

· a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása

· a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása,

· a szülőkkel való kapcsolattartás rendjének megállapítása

· az iskolai munkára irányuló átfogó beszámoló, elemzés elfogadása

· a diákönkormányzat SZMSZ-ének jóváhagyása

· nevelőtestületi jogkörök átruházása

· iskolák közötti versenyek, értekezletek, konferenciák rendezésének elvállalása, elfogadása.

A nevelőtestület véleményezési jogkörrel bír:

· az igazgatóhelyettesek megbízásakor illetve a megbízás visszavonása előtt;

· az iskolai pályázatok kiírásában, elbírálásában;

· a tanárok továbbképzésen való részvételének tervezésében;

· a tantárgyfelosztás és megbízások megállapításában;

· az iskola költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásában;

· a dikönkormányzat (DÖK) SZMSZ-éről.

Nevelőtestületi értekezlet

Az igazgató az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább nyolc nappal korábban átadja a munkaközösségek vezetőinek, valamint gondoskodik a kifüggesztéséről.

A munkaközösség-vezető a nevelőtestület előtt szóban ismerteti a munkaközösség véleményét. Írásban továbbítja az igazgatóhoz a nevelőtestület által elkészítendő munkatervhez a munkaközösség javaslatát, valamint a munkaközösség saját működési területére vonatkozó értékelést az intézmény munkáját átfogó éves elemzés elkészítéséhez.

A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló iskolaszék képviselőjét meg kell hívni. Meg lehet hívni a véleményezési jogkört gyakorló diákönkormányzat tanuló képviselőjét.

A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az igazgató, az általános igazgatóhelyettes, akadályoztatása esetén a második igazgatóhelyettes látja el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ.

A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámozni kell és nyilvántartásba venni.

A nevelőtestület javaslattevő jogköre kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre.

A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét az iskolatitkár vagy a nevelőtestület erre felkért tagja vezeti.

2. A pedagógus

Joga, hogy

· megválassza a nevelési, illetve pedagógiai program alapján a tananyagot és a módszereket, a megfelelő tankönyveket és taneszközöket

· részt vegyen a továbbképzéseken, kísérletekben, kutatásokban

· javaslatot tegyen a tananyag és a módszerek fejlesztésére

· véleményt nyilvánítson, javaslatot tegyen az intézmény ügyeiben

· értékelje a tanulók tanulmányi munkáját, teljesítményét, magatartását

· részt vegyen a pedagógusok testületeinek munkájában

· részesüljön a pedagógiai szakirodalom vásárlásához szükséges segélyben tisztséget viseljen.

Kötelessége, hogy

· nevelő-oktató munkáját a legjobb tudása, valamint a nevelési programokban, a nevelési-oktatási tervekben, illetőleg a tantervi irányelvekben foglaltak szerint végezze, a tanulók teljesítményeit e követelmények alapján értékelje

· a tanuló emberi méltóságát, jogait tartsa tiszteletben

· a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét figyelembe vegye

· a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában közreműködjön

· a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa

· a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon

· emberi magatartásával támogassa a bencés gimnázium sajátos jellegéből fakadó nevelési célkitűzéseit

· szakmai, pedagógiai ismereteit, általános műveltségét, tájékozottságát folyamatosan fejlessze

· hétévenként továbbképzésben vegyen részt.

A pedagógusok nevelő-oktató munkával összefüggő teendőkkel való megbízásának elvei:

A pedagógusok munkaköri kötelessége az egyes pedagógus munkakörökre előírt, illetőleg a kötelező óraszámban tartandó tanítási, nevelési és a tanulókkal való egyéb közvetlen foglalkozási feladatok, továbbá a tanítás, a foglalkozás előkészítésével, a tanórán való foglalkozásokkal szorosan összefüggő olyan feladatok ellátása, amelyek a pedagógusok szakértelmét követelik.

A tanár felelősséggel és önállóan a nevelés-oktatás konkrét céljainak megvalósításáért végzi tudatos, tervszerű munkáját. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát a következők határozzák meg:

az Oktatási törvény

a jelen Működési Szabályzat

valamint:

a pedagógiai, szaktárgyi útmutatók, módszertani levelek, az iskola éves munkaterve, a nevelőtestület határozatai, továbbá az igazgató és vezető munkatársai, az adott munkaközösség munkaterve, a munkaközösség-vezető által előirt feladatok.

A pedagógus munkakörben ellátandó feladatok:

· tanmenetek, pedagógiai dokumentumok, foglalkozási tervek, vázlatok elkészítése

· az óratervben és tantárgyfelosztásban meghatározott tanítási órák ellátása

· a tanítási órákra való felkészülés és az órák előkészítése

· az írásos feladatok javítása, értékelése

· az általa oktatott tantárgyak szemléltető anyagának elkészítése, fejlesztése

· az iskola által szervezett rendezvényeken, eseményeken való részvétel kijelölés alapján

· a nevelő-oktató munkával kapcsolatos rendezvényeken (szülői fogadónapok, értekezletek, diákok kísérése) való részvétel felkérés alapján

· a tanulók felkészítése versenyekre, vetélkedőkre, felvételi vizsgára

· iskolai felügyelet

· felkérésre jelentés, statisztika készítése

· iskolai ünnepély rendezése felkérés alapján

· osztályfőnökség, igazgatóhelyettesi feladatkör, egyéb, iskolával kapcsolatos feladatkör felelősi tisztjének ellátása megbízás alapján.

Megbízások

A törvény adta lehetőségekkel élve az iskolában egyedi megbízás alapján - amely megbízás egy tanévre vagy rövidebb időre is szólhat - a következő feladatok ellátását végezhetik:

· a tanulmányi kirándulás szervezése

· szakkörök vezetése

· osztályfőnöki teendők ellátása

· diákmozgalmat segítő tanári teendők végzése

· öntevékeny körök vezetése

· iskolai, területi, országos versenyekre való felkészítés, illetve a tanulóknak a versenyekre való kisérése

· gyermek- és ifjúságvédelmi megbízotti teendők ellátása

· sportkörök szervezése, vezetése, sportversenyekre való felkészítés.

3. Az osztályfőnök feladata:

· összehangolja a nevelési tényezőket, alaposan megismeri tanítványainak személyiségét

· a tanév elején elkészíti az éves foglalkozási és nevelési tervet

· az osztály közösségi életének kialakításában és fejlesztésében együttműködik az ODB-vel és a diákmozgalom vezetőivel, kéri és felhasználja segítségüket, az osztály diákvezetőit tanácsokkal látja el, észrevételeiket, javaslataikat használja osztályfőnöki tevékenységében

· látogatja osztálya tanítási óráit. Gondot fordit a tanulmányi elfoglaltságok egyenletes elosztására. Tapasztalatait, észrevételeit - az egységes követelmények és eljárások érdekében - megbeszéli az érintett tanárokkal, a tanuló szüleivel. Szükség esetén - az igazgató hozzájárulásával - az osztályban tanító tanárokat tanácskozásra hívja össze

· tanítványait felkeresi otthonukban - szükség esetén többször is

· a nevelési-oktatási célok megvalósítása érdekében az iskolavezetés által meghatározott számban fogadóórát tart az iskolában. Az ellenőrző könyv útján tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi munkájáról. Ellenőrzi, hogy látták-e a bejegyzéseket

· a tanulók személyiségének fejlődéséről feljegyzéseket készíthet, ezeket osztályfőnök-változás esetén az új osztályfőnöknek átadja, iskolaváltozáskor az új iskolának megküldi

· félévi és év végi osztályozó értekezlet előtt elemzi a tanulók elbírálásához szükséges, folyamatosan összegyűjtött adatokat

· az osztály szülői értekezletein beszámol a közösség neveltségi és tanulmányi helyzetéről, ismerteti a soron következő feladatokat. Lehetővé teszi, hogy az osztályközösséget érintő kérdésekben a tanulók képviselői kifejthessék véleményüket a szülői értekezleteken

· elvégzi az osztállyal kapcsolatos osztályfőnöki ügyviteli teendőket

· figyelemmel kíséri osztálya tanulóinak órán kívüli elfoglaltságát, és igyekszik meggyőződni arról, hogy ez a tanulók teherbírását ne haladja meg

· aktívan bekapcsolódik az osztályfőnöki munkaközösség életébe, felmérésekét végez, amelyeket közread, továbbképzi magát.

4. Munkavédelmi és tűzvédelmi vezető

A munkavédelmi feladatok maradéktalan teljesítéséért egy személyben az iskola igazgatója a felelős. E jogkörét a felelősség változatlanul hagyása mellett átruházza a munkavédelmi vezetőre. A munkavédelmi vezetőt az érvényes rendelkezések, előírások figyelembevételével, ezeknek megfelelően szükséges végzettséggel rendelkező felnőtt dolgozók közül, az iskola igazgatója nevezi ki. Rendszeresen ellenőrzi a tűzvédelmi előírásokat, betartásukat, és amennyiben szükséges, haladéktalanul intézkedik. Gondoskodik az iskolai "Tűzvédelmi Riadó" tervszerű gyakorlatáról.

5. A munkaközösség-vezetők feladata:

· összeállítja a munkaközösség évi programját. Összhangban az iskolai munkatervvel, irányítja a munkaközösség tevékenységét

· elősegíti a tanárok alkotó tevékenységét, önképzését, és a korszerű didaktikai módszerek bevezetését, az egységes követelményrendszer kialakítását

· részt vállal a tanulmányi, szakmai versenyek megszervezésében, a közös feladatok megoldásában

· a munkaközösség tagjainak tanmeneteit véleményezi és ha szükséges, a javításról gondoskodik. Jóváhagyásra a tanmeneteket átadja az igazgatóhelyettesnek, összehívja és vezeti a munkaközösségi értekezleteket. Elősegíti megfelelő határozatok születését, és ellenőrzi végrehajtásukat

· segítséget és útmutatást ad a kezdő tanároknak

· kölcsönös óralátogatásokat szervez, és esetenként óralátogatásra élkíséri az igazgatót vagy a szaktanácsadót

· javaslatot tesz a munkaközösség igényei alapján a szemléltető eszközök beszerzésére, fejlesztésére; a szertár állományáért anyagilag felelős

· a szertárak éves leltározást a munkaközösség az ő vezetésével végzi

· felelős a zavartalan időbeni végrehajtásáért

· ellátja az iskola belső ellenőrzésében rá háruló feladatokat

· képviseli a munkaközösséget az értekezleteken

· az igazgató felkérésére beszámol a munkaközösség munkájáról

· javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra a munkaközösségi tagokkal megbeszélve

· javaslatot tesz a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, béremelésére.

6. A diákmozgalmat segítő tanár

A diákmozgalmat segítő tanárt a KT egyetértésével az iskola igazgatója bízza meg.

Feladata:

· az iskolai diákmozgalmak operatív munkájának segítése - az iskolai önképző körök szervezésének, működésének irányítása

· az osztály-diákbizottságok megalakulásának, hatékony szerveződésének támogatása

· segíti az iskolai kulturális és sportrendezvények szervezését és lebonyolítását

· figyelemmel kíséri az ifjúság jogait meghatározó rendelkezések megtartását

· gondoskodik a megfelelő tájékoztatásról az ifjúságot érintő kérdésekben.

7. A könyvtáros

A könyvtáros tanár az iskola nevelőtestületének tagja.

Feladata, hogy a tanítási időn kívül lehetővé tegye a könyvtár használatát.

Gondoskodik a könyvtári állomány gyarapításáról, biztosítja az állomány rendjét és a benne való tájékozódást. Vezeti a leltárt, a kölcsönzési nyilvántartást, ügyel a könyvtárhasználat szabályainak megtartására.

A könyvtárkezelési szabályzat értelmében állomány-ellenőrzést, leltározást köteles végezni.

A munkajogi szabályok szerint fegyelmileg és anyagilag felelős a könyvtár állományáért és berendezéséért.

A tanév elején munkatervet készít, jóváhagyásra átadja az igazgatónak. A tanév végén értékeli a könyvtár munkáját, és javaslatot tesz az olvasóvá nevelésre és a következő tanév kiemelt feladataira.

7. sz. melléklet

A könyvtár használati rendje

A gimnáziumi és kollégiumi könyvtárat elsősorban az intézet tanárai és diákjai használhatják ingyenesen a jelen szabályzatban foglaltak szerint.

· A beiratkozás a bejelentkezéssel és az adatok egyeztetésével történik.

· A tanulók a könyvtár szolgáltatásait csak olvasójeggyel vehetik igénybe.

· A könyvtár részben kölcsönzésre, részben olvasótermi használatra szolgál, de szabad férőhelyeire fogadja az órákra saját könyvből készülő tanulókat is. (A magukkal hozott könyveket érkezéskor és távozáskor kötelesek a könyvtárosnak bemutatni.)

· A kölcsönözhetőség körét a könyvtáros határozza meg.

· A könyvek kölcsönzése egy hónapra szól. (A nyelvkönyvek egész tanévre kölcsönözhetők) Szükség esetén hosszabbítást lehet kérni. Az olvasónál 5 kölcsönzött könyv lehet. A saját névre kivett köteteket másnak átadni tilos.

· A könyvtár rendje megköveteli, hogy a kölcsönzést kizárólag a könyvtáros végezze. A könyvtárlátogatók ezen szabály megsértéséért fegyelmi felelősséggel, a szándékos rongálásért és a könyv elvesztéséért kártérítéssel tartoznak.

· Amennyiben a tanuló a könyvtárral szembeni tartozását többszöri felszólításra sem rendezi, a könyvtáros a tanuló osztályfőnökéhez fordulhat.

· A tanítási év végén, illetve az iskolából való végleges távozás előtt a könyvtári tartozásokat rendezni kell.

· A könyvtárteremnek egyéb célokra (tanítási óra, rendezvény) való igénybe vétele esetén az állományra és a rendre a tanárnak, a házigazdának kell ügyelni.

· Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendje:

· Tanéven belül: szeptember 1-től- június 30-ig.

Az iskolai könyvtár működése szorosan igazodik a tanév tanítási napjaihoz, az iskolai szünidőben zárva tart.

Tanéven belül hetente:

Hétfő: 8.00-12.00, 12.30-14.30

Kedd: 11.00-13.00, 13.30-16.00

Szerda: 11.00-13.00, 13.30-16.30

Csütörtök: 10.00-11.30, 12.00-16.00

Péntek: 8.00-9.30, 11.00-13.30

8. sz. melléklet

A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek. A nevelés három színterén - család, iskola, társadalom - a családok egy része nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát teljesen pótolni.

A katolikus iskolák különös figyelmet szentelnek a gyengébbekre, és segítik a nehezebb körülmények között élőket.

Nevelésünk a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását, mindennapi megélését segíti elő, amely remélhetőleg tanítványaink számára maradandó lesz. Megvédi őket az alkoholizmus, a kábítószer, és egyéb erkölcsi veszélytől.

Legnehezebb a segítségadás azokban az esetekben, amelyekben a család a gyermek számára nem biztosít megfelelő erkölcsi hátteret, a szülő(k) életvitele negatív példa a gyerek előtt. Ezekre a hiányosságokra sok esetben későn derül fény, amit csak a tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az ilyen nehéz esetekben vállalni kell a fokozott törődést a tanulóval.

A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók száma emelkedik. Ezért is indokolt, hogy a gyermek és ifjúságvédelem átfogja az iskolai élet egészét, biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő–óvó intézkedéseket tegyen a rászorulók érdekében.

Ezt a tevékenységet a gyermekvédelmi felelős koordinálja. Folyamatos kapcsolatot tart az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével és az osztályfőnökökkel. Családlátogatáson vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. Kapcsolatot tart a különböző gyermekvédelmi szervezetekkel.

Gyermekvédelmi tevékenységünk fontosabb feladatai:

A gyerekek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) meglétének figyelemmel kísérése.

Az egészséges fejlődésükhöz szükséges nevelési légkör kialakításának elősegítése a családon belül és a családon kívül.

A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken.

A tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint ( fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés, stb.).

Segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően.

A gyermeket veszélyeztető helyzetben minden pedagógusnak gyors és hatékony intézkedést kell tennie!

Meg kell vizsgálnunk,

hogy a családi minta, törődés, érzelmi kötődés mennyire szolgálja a tanuló erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődését,

hogy mennyire ellenőrzött a tevékenysége, szabad mozgása,

hogy használ-e a tanuló egészségére káros anyagokat, szereket, folytat-e fejlődésére káros életmódot,

hogy a tanuló szociális helyzete szükségessé teszi-e segélyek, egyéb támogatások igénybevételét,

hogy szükséges-e rendszeres segítségnyújtás tanulmányai befejezéséhez, pályaválasztásához és eredményes beiskolázásához.

hogy tudunk-e olyan érzelmi kötődést biztosítani, amelyben a gyermek őszintén feltárhatja problémáit.

A szociális hátrányok megszüntetését az alábbi tevékenységi formákkal szolgáljuk:

tehetséggondozó programok szervezése,

felzárkóztató foglalkozások szervezése,

szülők, családok életvezetési gondjainak segítése,

a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása,

hozzájárulás tanulmányi kirándulásokhoz, táborozásokhoz,

drog- és bűnmegelőzési program alkalmazása,

felvilágosító munka, a szociális hátrányok enyhítését segítő pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik az érintett családdal, az adott helyzetben szükséges Szolgálatokkal (Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Szolgálattal), a gyermekorvossal, a védőnővel és az iskolapszichológussal.

9. sz. melléklet

Jelentkezés és felvételi

Iskolánkba a jelentkezés "Előjegyzési lap" kitöltésével és visszaküldésével történik. Másfelől szükséges a hivatalos állami jelentkezési lapot is kitölteni. Az állami jelentkezési lapra írandó adatok: Iskolánk OM kódja: 030 698; a hatosztályos általános gimnáziumi képzés tagozatkódja: 06; a négyosztályos általános gimnáziumi képzés tagozatkódja: 04.

Az "Előjegyzési laphoz" az egyházközség plébánosától (lelkészétől) a jelentkező ajánlását, a hitoktatótól pedig jellemzését kérjük.

A hatosztályos gimnáziumba az általános iskola 6. osztályát végző tanulók jelentkezését,

a négyosztályos gimnáziumba az általános iskola 8. osztályát végző tanulók jelentkezését várjuk.

Iskolánk és kollégiumunk megismerésére nyílt napot tartunk.

A nyílt nap programja:

- de. 10 órakor tájékoztató az iskola dísztermében,

- a tájékoztatót követően az iskola és kollégium megtekintése.

A felvételi eljárásunk két részből áll: közös írásbeli felvételi és "felvételi beszélgetés".
A közös írásbeli felvételi vizsgára abban az iskolában kell jelentkezni, ahol az írásbelit a felvételiző szeretné megírni. Ezt a vizsgát több középiskolába is be lehet számítani a felvételi eljárás során.

A felvételit rendező iskolákat az OM ill. az OKÉV honlapjáról le lehet majd tölteni, ill. az általános iskola felvilágosítást tud majd adni. A közös írásbeli felvételi eredményéről szóló értesítő másolatát az állami jelentkezési laphoz kell csatolni!

A szóbeli „felvételi beszélgetést” Győrött tartjuk.

A "felvételi beszélgetés" során írásban tájékozódunk a jelentkezők hittan ismereteiről, majd pedig rövid szóbeli beszélgetésre kerül sor minden tanulóval, amelyen a személyes élményvilág, a felvételiző érdeklődési területe felől tájékozódunk, illetve az általános műveltség területén elvárható tudnivalókra kérdezünk rá.

A "felvételi beszélgetésen" a szülőkkel személyesen is szeretnénk találkozni.

A felvétel szempontjai a következők:

A jelentkezők közül főleg azokat vesszük fel, akik

· vallásukat gyakorló családból jelentkeznek,

· tanulmányi eredményük a gimnázium követelményeinek megfelel,

· a felvételi írásbeli vizsgán és beszélgetésen jól megfelelnek.

Mivel az iskolánkba való felvételnek nem a képességek az egyedüli meghatározói, ezért figyelemmel vagyunk a következő szempontokra is:

· iskolánkba járt szülő gyermeke

· bencés diák testvére.